nem is olyan rossz

Barbara Yoshida
Along the Beach – Moonlight, Montauk Point State Park, Montauk, New York, 2002/2002, pigment inkjet print

szétesés

napok óta szarul alszom, szar álmaim vannak, mindent elfelejtek, mindenhonnan elkések. motiválatlan és koncentrációhiányos és közömbös és hisztispics vagyok. lassan dolgozom, nem tartom be a határidőket. ha nem lennének csoporttársaim, a szgd-et is abbahagynám. egyedül akarok lenni, de egyedül meg szorongok.
pedig múlt héten még olyan jó volt minden.
na ez nyafogás.

amióta

visszajárok a trefort kertbe és visszaköltöztem a szülőkhöz, előtörnek régi szokások: lejárok a vívóterembe, bölcsésznek öltözöm, a fennmaradó időket könyvtárban töltöm, metrózok (és úpkp-ban hagyom a bringát - hogy erre miért nem jöttem rá, amikor sokat jártam haza éjszakaival?). csak az ún. bulik maradnak ki. és október végéig ez így is marad. és ez nem nyafogás.

szptmbr, imádlak

egy hónapja ilyenkor még roskilde-ben voltam (ott már akkor ilyen idő volt).
leadtam cikket, elkészítettem előadásokat, minden hétvége szgd, újra trefort-kert, könyvtár.
őszi lány vagyok.

36,4

tegnap szgd hőség-lebegés.
ma meg egy torte tatin
menekülök a klimatizált irodába.
hurrá evolúció!

telitalálat lille-ből

ez lehet majd a gasztronómiai blogom nyitóképe.
vagy inkább gasztroenterológiai..?

nemcsak beszélek

erdei gyümölcsös pite, tegnap sütöttem családom örömére. vaníliafagyival kell enni. hmmm.
én még mindig diétázom persze.

véletlen egybeesés

most, hogy szept első napjaira lebetegedtem és diétáznom kell, folyton recepteket keresek a neten. ráadásul már konyhám sincs. és olyan enervált vagyok, hogy tényleg csak az ágyban fekszem és netezek.
érdekes, mindig lebetegszem, ha az általános iskolás barátnőmmel történik vmi. ez vajon pszichoszomatikus? az esküvőjén például 40 fokos lázam lett és meg is műtöttek tályoggal. vasárnap felhívott, hogy 20 hetes terhes, erre ágynak estem.