ingyé

a szondi nem szabad többé.
én viszont annál inkább.
a felhők meg csak jönnek-mennek.

régen is így volt

ezen a héten 4 különböző helyen aludtam

újra mániás

és utazik és találkozik és tanul és tesztel és koordinál és örül és edz és ír és olvas és fél, hogy nem marad így örökké és
piha mikor jön a depressziós szakasz?

sushi

muszáj leírnom, hogy imááádom a japán kaját

moderate

tegnap 4-től 1-ig folyamatos elfoglaltság.

pas

a kéménysperő korán reggel ébresztett. sic!

egyébként

tegnap koncerten voltunk. jó volt.

pótcica

régen úgy képzeltem, hogy amikor majd egyedül élek a fvarosban, akkor biztos lesz egy.
de nem élek egyedül. és kéthetente eljárok szgdre. és azt terveztem, hogy ez az év az utazásé lesz.
mégis.

miért

megyünk júliusban párizsba?
-

kedves naplóm

tegnap újraélhetted volna legtinibb, legbölcsészebb élményeidet. még erdő szelleme is ott volt.
holnap is írok majd, szia.

nem lesz hó

túl a

nehezén.

i love rhcp

és most jó. és a hangsúly a most-on van.

már nem tudom

hogy álom volt-e vagy valóság, hogy valaki megkérdezte, hogy mi lettem volna, ha nem az lennék aki vagyok (ahh, ilyen hülye kérdést senki nem tesz fel.. biztos álom volt..)
mindenesetre - habozás nélkül - azt válaszoltam, hogy komolyzenész.
és még azt is megmagyaráztam, hogy énekes sose lennék, mert azért annyira exhibicionista mégsem vagyok.