Ez ilyen hülye blogger szokás, ezért kénytelen vagyok folytatni a hagyományt, hogy pontokba szedve értékelem az évet és most egy kicsit hosszú is lett a lista, talán mert tényleg nem volt annyira unalmas év 2007.

Az év koncertje: Keith Jarrett a müpában. Sose láttam még igazi „világsztárt” és ahogyan már korábban megírtam ez a fickó egy sámán, és a koncert egy 2 órás transzba esés volt.
Az év zenéje: az újrafelfedezett Noir Desir és Esbjörn Svensson Trio
Az év bulija: Asian Dub Foundation Zánkán kis barátaimmal, hajnalig táncolással és pályaudvaron alvással, másnapos balatoni úszással
Az év utazása: Norvégia
Az év felfedezése: a Couchsurfing
Az év nagy változása: szakítás Á-val
Az év szakmai élménye: siófoki konferencia
Az év szakmai csalódása: a szintaxis tanárral való küzdelem
Az év dilemmája: szar egyedül vagy tkp szeretnék egyedül lenni
Az év (szépirodalmi) könyvei: Garaczi-tól szinte bármi, de elsősorban a Metaxa, Erlend Loe-tól bármi, Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony és Péterfy Gergely: A tűzoltóparancsnok szomorúsága
Az év (szakmai) könyvei: Yalom és az egzisztenciális pszichológia, Bayer István: A kábítószer, Tomasello
Az év verse (egyben utalás az év szerelmi állapotára): Z.T.: Érintés
Közel engedte/magához/de föltárulkozása elmaradt/Ismeretlen lihegés/kerengett sokáig a falak között/és vágyódás, amit/azóta sem érthet

És: 2 suli, 2 munka, 3 fogkefe

a neveket kitörölve és behelyettesítve

rosszul érzem magam a bőrömben, mert amikor elhagytam ..-t, akivel boldogtalan voltam, e boldogtalanságom mégis egy domesztikált, sokat becézett és megjuhászodott boldogtalanság volt, abban a pillanatban azonban, ahogy elhagytam őt, hogy, úgymond, a boldogságomra nyergeljek át, amit, gondoltam én, a ...-szerelem hozott el nekem nagy sokára de még épp időben, abban a pillanatban, hogy elhagytam, és elkezdődött az úgymond boldogságom, elképesztően boldogtalan lettem. hogy egészen pontos legyek: amikor véget ért a boldogtalanságom, megszűnt a boldogságom is. a boldogtalanságommal a boldogságomat veszítettem el. (P.G.: A tűzoltóparancsnok szomorúsága)

nincsannálrosszabb

mint mikor az ember rájön, higy hiábavaló volt az erőfeszítés.
mert nincsenek barátai.
meganagyonrossziselmúlik.

uno y medio

újabb táncolós koncert. a kis kollégámmal egész jó helyekre tévedünk el. jó időben. ráadásul, szakmánk (igazából csak szakmaközeliség) tiszteletére tudatosan rúgunk be. haha. és végre tudtam aludni. most meg megyek könyvtárba (milyen szemétség, h az oszk nincs nyitva). olvassátok a quart 2007-es beszámolóját. majd énis csinálok, de még nem jött el az ideje.

az úgynevezett

egész vicces ez a krácsony eddig. vagy csak mert 3 napos másnaposság van rajtam. mert volt ugye a 45 fős tilos parti az almássyn, aztán meg én készültem terüljterüljasztalkámmal a gyerekeknek. és el is döntöttem, hogy 1,5-2 év múlva, ha úgy adódik, elhúzok egy patisserie-be cukrászinasnak. tegnap is még forraltborozás és lelkizés újlipót kiskocsmáiban. ma meg csodálkoztam, hogy nem bírtam aludni és fájt a hasam.

szárnyat festett a hátamra

aztán nem engedett repülni.

intézeti karácsony, ajjaj

jujjdejó az új tigrics

kár, hogy nem voltam a koncertjén a múltkor.
most meg újra az irodában, itt legalább van net, de azért az etológia is elég érdekes.

itt ülök a könyvtarban

szgdn és azon tűnődöm, hogy egy évvel ezelőtt ilyenkor még mennyire paráztam volna egy olyan előadástól, amit holnap fogok tartani. és rohantam volna haza, hogy dolgozzak rajta. most meg: inkább ezen röhögünk.
ma írtam 2 zh-t, és megint önkontrollhiányosan beszóltam egy órán. jövő hétre bevállaltam még 2 vizsgát. már csak az a kérdés, hogy ha sztrájkol a máv, akkor hogy fogok lejutni.

újabb kult. ajánló következik

ami majdnem kimaradt: a medúzák című film, meg a lantana című.
előbbit D.vel meg J.vel láttam a vörösmarty moziban (igen, még létezik!), aki tel-avivba akar menni, annak kötelző. utóbbit kikölcsönöztem (ráadásul a kölcsönzőslány ajánlotta az odeonban) és az a típusú film, amiből még mindig beugranak részletek, pedig kábé 3 hete láttam, pedig egy ausztrál film.
aztán, van itt még nagyon jó ajándék biciklis barátoknak, a műhely folyóirat bicikli különszáma telistele szépirodalommal, aminek köze van a kerékpározáshoz.
és a végére hagytam egy igazi csemegét: csak egy idézet az egyik dalszövegből:

"A tévében egy rohamrendőrt ütnek a brókerek
Laptoppal ütik a rendőrt a brókerek
Bújj ide hozzám, nekem itt jó veled

Beállok hozzád a zöld IFÁ-val
A platón egy bála Bibliával
Amíg beparkolok, csinálj egy hot-dogot
Itt leszünk együtt örökre boldogok.

we love reggae

konferenciák, medúzák, csodák, jógák, családok, dub.
(bocsánat, ennél részletesebben nem megy most, félek , h pillanatokon belül rámtör a karácsony előtti depresszió)

rendeződött

néhány félreértésen-majdnem-félresiklott viszonyom.
reggel jöttem szegedre, és sütött a nap, és nagyon jó könyvet olvastam, és úgy éreztem magam mint, amikor nyaraltam. és csak úgy vigyorogtam ki az ablakon.
lefoglaltam egy repülőjegyet vizsgaidőszak utánra (lásd: analógia: kakaóscsiga gyerekkoromban az úszásedzések után). voltam fodrásznál.
most meg megint konferenciázom (azért nem olyan mint siófokon..)
ja, és asszem már nem parázom.

elveszteni a fonalat

annyira, de annyira szeretném megállítani az időt, hogy végre legyen időm befejezni a befejeznivalókat. mindig történik vmi. itt volt ez a brazil CS, meg ezek a változtatások a szerkesztőségben (nem tudom, hogy kommunikáljam nekik, hogy az nem jó nekünk, ha kiadót váltunk, főleg ha arról a kiadóról van szó [bezzeg ilyen probléma nem volt, amikor a szegedi előadáson kellett beszólni a cocakólás hr-esnek. de ez egy másik téma.])
szóval sok a munka és nem tudom beosztani az időmet és már megint a phd-s órákat lógom el legtöbbször (mondjuk elég nehéz is ilyen nappalis időrendben összevissza időpontokban bejárni) és fogalmam nincs, hogy lesz ez a vizsgaidőszak is, és már most elkezdődtek a rémálmok (szó szerint).