péntek:spanyolóra

kétszer indultam haza és kétszer ragadtam le.
G, szimpla, V és többiek dekor búcsú-buli, meg vittula előtt utcán bulizás, ott még többen csatlakozók.
még jó, hogy 2 sörtől is viháncolok mostanság.
és most ugrott be, hogy csütörtök este müllerpétert végig timárpétereztem.

az utazás

még mindig nem tudoom, összefüggnek-e a dolgok, és hogy a végén minden jól alakul-e.
tudom, mindennek van jelentése.
hiszem, a lélek megtisztul a játék és a jókedv által.
hiszek a szerelemben is.
és több jó barátom is van, és csak egy rossz.
(E.L.)

ha változás van

mindenütt változzon vmi.
igen vagy nem? így megy vagy nem?
elég már a spirituális félredumálásokból.

furaegy

vizsgaidőszak ez. nem tudtam, h így is lehet.
vizsgákra készülés megszakítva többórás beszélgetésekkel, meg mailekkel, meg alkohollal, meg regényekkel.
pedig télen ezt döntöttem el (lejöttek szegedre a barátaim, én meg hazalúzerkedtem anatómiát tanulni).
de most már majdnem vége. tényleg.

mennyivel jobb

azonnal megcsinálni a munkákat, mint hagyni felhalmozódni.
és mennyire jó témák vannak még, amiket kutatni lehetne.

túl sok a hangszer a fejemben

újra nem tudok aludni.
talán a hiány az oka. vagy a túl sok méreg a testemben.
de a kezelőfelület legalább újra angol (és én semmit nem állítgattam közben).
már magam sem tudom mi az irracionális.

mostanában újra

van olyan érzésem - mint a marekuccában utoljára - hogy jó kívülről látni az életem.
ezt történt az imént is a szegedi könyvtárban a lemenő nap fényében.
de miért lett magyar a blogger.com kezelője?

upanddown

ebben csak ez a legrosszabb.
de újrtalálkozni és hazamenni, az konstans jó.
a biciklim meg újra szerelés alatt.

a jelszónk

pedig a kapkodás.
erre a nyárra.

tizennegyedik

ez a vizsgaidőszak nem a tanulásról szól.
még kevésbé a teljesítményről.
inkább a dóm téren sörözgetésről és a repjegy-foglalásról (meg a parázásról).

még mindig

soha, ennyire

mit is írhatnék

nem tudom hány óra alvás (és sokkal több óra nem alvás után)?
ami nem lenne túl nyálas
vagy túl közhelyes.
és nem lennének benne olyan szavak, mint soha, ennyire, boldog, szomorú, mafi.

Maradni, maradni (?)

Átzuhanni: az fáj. A változás
szűk száján átcsúszni: az horzsolás.
(N.Á.)

újra eljött

a kiborulások időszaka és a mit-is-akarok-tkp-ezzel-az-egésszel kérdés sűrű feltevése.
mert a szuperkurzus tényleg az.
mert iszonyú sok munkával vagyok elmaradva.
és vizsgák itt is ott is.
és megvolt a kötelező bukás anatómia 2-ből.
de miért kellett csak 2 órát aludnom éjjel?
és miért van folyton hányingerem?

nincs vége?