rewind

itt most elég szélsőséges értékeket mutatnék..
vannak olyan napok, amelyeket teljesen kitörölnék az életemből - és nem nagy targédiák miatt, hanem mert van, hogy minden szar: elmegy a troli, rossz automatából veszek ki, a kirakatban meglátom magam és hányok a tülörképemtől, ilyesmi. jobb lenne ilyenkor fel sem kelni.
én-,test-,világ-képzavar.

maga itt a tangotanár?

csak mert szigorú a tekintetem (?) és piros a fülbevalóm.

van végre asztalom a szondiban! (csak gáz nem lesz okt 17-ig).

ott tartok

hogy ha nem írom fel, hogy mit kell csinálnom, olvasnom, elintéznem, elküldenem stb. akkor simán elfelejtem. persze azzal nyugtatom magam, hogy a szeptember ilyen. például még mindig nem döntöttem el, hogy fogok-e tanítani fizetős, buta főiskolásokat, azt viszont már tudom, hogy szeged elképesztően jó hely.
zsámbékra sajnos nem bírtam elmenni. (sajnos, túl boldog vagyok, ahhoz, hogy bulizni járjak)

update
a hepinesz csak szeged és időbeli környékére vonatkozik

nem lesz cm se

ahh, nincs mit mondani.

nem lesz cm se

ahh, nincs mit mondani.

how do you feel today (0-10)?

még mindig nem

az igazi de tegnap már voltam egy koncerten és ez is előrelépés.
a szondiban minimum 1 de lehet, hogy 2 hónapig nem lesz gáz (új ház épül-mozognak a falak-a gázcsövek is-gázrobbanásveszély-egész házban csőcsere. vagymi.). most költöztem volna vissza, a magyarancois művészek ui. kiállítottak. valami mindig arra késztet, hogy a 2.distr.ben maradjak..

és elindult

az élet szegeden! szerelöm lösz, möglátjuk mind!
ültem az anatómia majd az élettan (huhú) órákon és nem értettem miért nem ezt csináltam eddig! hiszen mindigis ezt akartam! mit kerestem én a múzeum krt 4ben? meg egyáltalán?
persze aludni nem lehet abban a városban, de ez sem számít!

almodovartól

megint libabőr.
holnap megint szeged.
már megint palotait hallgatok.
már megint inkább a jógát választom.

sylvia

plath életéről szóló filmet néztem tegnap, a gwyneth játszotta (elég jól) és rájöttem [tapsoljuk meg!], hogy egyáltalán nem kaptam meg a válaszokat az egyetemen azokra a kérdésekre, amiket gimnáziumban tettem fel és amik végül a magyar szakra vittek.

ezért is van az, hogy még mindig egyetemközelben érzem jól magam..

protokollból

elég volt ennyi. 15-én vége és soha többet adminisztratív. [emlékszel még chukberény? soha többet nyolc órában dolgozni!]

de az, hogy no return könnyes röhögéssel töltsön el, azt azért nem gondoltam. (23e-ből oda-vissza luton és transzfer)

N! Megyüüüüünk!

nyertünk

Z-vel a pályázaton, úgyhogy indul a városvédő projekt! a könyvhéten minden iderül! (huhú)

éljen

éljen szeged - fújfúj t.o.
5kor keltem és 6 órát utaztam egy aláírás miatt, de még ez is jó. spanoltam a leendő évfolyamtársakkal - az egyikkel 3 mondat után 10 közös ismerőst találtunk, habár előtte konfrontálódtunk a vonaton: a helyemen ült tegnapi helyjeggyel. ez nem lehet más, csak egy this is the beginning..
2 szállásom is van és jövő héten kezdődik a real thing.

ilyen korán kelni viszont embertelen. meg is jutalmaztam magam délutáni alvással és diótortval.

annyira

el akartam menni tegnap a csacsába dj apu (palotai) győzelmét megtekinteni (már csak, hogy normális zenét is halljak). de nem, ez sem sikerült. pedig találkoztam csinoska M-mel és K. is mellémszegődött, de - szegény - nem elég, hogy utálta a helyet, még a színdarabunknak is nézőjévé vált. mea culpa.
nem marad más, csak a terápia. vagy.

úgy tűnik (osc helyett) az mtk-ban kezdem újra a vívást. juhé.

akármi is volt tegnap és ma: holnap szeged.

végre

kitaláltuk mikor megyünk londonba. már kábé 10 éve várok erre a pillanatra.
még jó, hogy nem vagyok babonás (nem vagyok?), mert okt. 13. péntek a célidőpont.

vajon miért teremtek mindig olyan szituációt, amiben össze kell méretnem magam vkivel? versengés? középső-gyerek-szindróma?

nemcsak 6kor

keltem tegnap, de este még futottam is. lassan politikus leszek.
két hétig egy francia és egy párizsi magyar művész lakja a szondit. én meg vissza hargitába (Á. nagy örömére).
8 hétvégén kell szegedre mennem és nem kéthetente.
ma halasztottam a nytud-ban és nem volt jó érzés [ez nem érzés kérdése, kisanyám!].
újra biciklivel.

ja, a ruhát fel mertem venni. ez volt az egyetlen jó dolog a péntek estében.

hogyan keveredjünk

olyan társaságba, amely teljesen idegen tőlünk.
én tudom a választ.
a hátam is fáj ettől a tudástól.

pályázatot ír

, éhes, várja a junkers szerelőket és nem akar 5kor dísztársasággal, dísztemplomban, díszétteremben díszvigyorogni.
inkább menne már sz-re, koncertre, könyvtárba, parkba..