nna, akkor dobozoljunk

volt az ausztriai kirándulás doboz: abba belekerült némi szobábabezárkózás és autóbanhallgatás. de belekerült minden ami hegyi, tarvisio és a sífutás is.
külön dobozba sorolandó a közvetlenül hazaérkezés utáni tanzmetal koncert.
[azt most hagyjuk, hogy kívülálló pozíciómat egészen az utolsó számig sikerül fenntartanom, de aztán a lángok hozzám is elértek.]
és külön dobozt érdemel, ami ezt követte.
közben próbálom dobozolni a kiállításmegnyitó emlékeit is, de már a tóték is kevesebbet dobozoltak mint én és asszem néhány dobozhoz csak a megfelelő masnit nem sikerült megtalálnom.

keltmintfent,
hepitrífrend

kis életképregény 96tól napjainkig

avagy mit tegyünk, amikor a tér- és időkontinuum metszéspontjában minden és mindenki összegyűlik?

ólvéjz luk on dö brájt szájd

megérkezett a nagyon fontos levél, nagyon jó hírekkel ("a dogozat világos és pontos. érdemes folytatni").
és a nap is kisütött.
és puccini-t nagyon szeretjük.
és jó olyan emberekkel dogozni, akikkel egyébként is összefutsz a nagybüdöspestiéccakkában.

álomgyár

vagyok mostanában.
volt az a terhes álom (úgy tudtam meg, hogy terhes vagyok, hogy valaki rámszólt a vonaton, hogy "azért mert terhes vagy még nem kell két ülést elfoglalnod"). aztán volt a J elől menekülős (valami partin voltunk, ahol folyton menekültem J elől, mert tudtam, hogy bántani akar). tegnap meg a fejcserélős (vmi volt osztálytárssal fejet cseréltem [?] és azon izgultunk, hogy a sál jól eltakarja a varratot a nyakunkon..aztán este visszacseréltük). uhh, kicsit kész vagyok.
és kaptam egy nagyon fontos levelet, de még nem tudom mi áll benne.

úgy látszik bejön az év elején tett fogadalmam (bár csak február van és néha meg olyan, mintha még nem lett volna karácsony).
tegnap a pszichológus barátom receptjét nem váltottam be, - miszerint el kellett volna mennem bulizni – de hát hogy bízhatnék egy olyan ember tanácsában, aki menstruációs görcsoldót szed a fejfájására (és persze ffi az illető..)???
depresszióközeli állapotomban viszont sajnos megint megbántottam néhány közeli ismerőst (=barátot) és asszem dohányozni is fogok újra (most hogy népszerűségemet megnöveltem a hirdetett leszokással)
a snobakultchanak (sic!) meg üzenem, hogy kiállításra nem a „nagy nevek” miatt kell járni, hanem azért mert 1. szépek képek 2. a barátaiddal mész és olyan mint egy osztálykirándulás, csak már nem unalmas a tárlatvezető és végre érted mitől beszél 3. igazuk van, tényleg parasztvakítás.
a hét első (és utolsó) sikerélménye: currys csirke!

állítólag

vashiányos vagyok és alacsony a vérnyomásom is.
ettől van az, hogy a telefonom helyett a logitech zsinór nélküli egerét tettem el a táskámba? nem hiszem.
mint ahogyan azt sem tudom ezzel magyarázni, hogy miért csinálok kézenállásokat az iroda wc-jében (mert olyat már hallottunk, hogy ott kell kiheverni a másnaposságot a hieg kövön, nade ez?).
még jó, hogy pszichológusokkal dolgozom [?].

hangszer-elem

az alábbi posztról eszembejutott, hogy mindaz persze az ex-aktuálisokra is igaz (talán azokra kicsit jobban..).
és kezdek megkattanni. abszolút nem figyelek oda mit és kinek beszélek.
és folyton álmos és éhes vagyok.
de legalább van igazi indiai szárim. tagnaptól.

((dejólenneúgyhazajönnihogyvárittvalakibáranárcisszillattsemolyanrosszdezértmégis))

ingat-at-lan

észrevették, kedves olvasók, hogy tegnap igazi tavasz volt? és mindez miért?

néha olyan jó azt érezni, hogy kezedben tartod az életed. és órák alatt elintézel olyan ügyeket, amelyeket évekkel ezelőtt kellett volna. és megfogadod, hogy soha többé nem kezdesz közös üzletbe az aktuálissal. üzlet és szerelem. huhh, csupa bonyodalom. és megfogadod, hogy még munkakapcsolatot sem létesítesz az éppen aktuálissal. még inkább munkakapcsolatból nem csinálsz aktuálisat. jajj, hogy minden közhelyet át kell élni.

25ok

ráncok, barátok, kinyitok, bezárok, lezárok, adok, kapok, kiáltok, suttogok, hallgatok, piálok, szívok, utazok, pirulok, szandálok, asszociálok, változok, maradok, kalapok, farkasok, pirosok, hajnalok, nemtudok, nemtudok,
virágok [elég ok?]

don jon

22M. 87 m2. 5-en konyha. 6-on fürdőszoba. 7-en 2 szoba. [toronyóra lánccal]
öröklakás. [örökkévalóság]

magok

tegnap éjjel félálomban beírtam a telefonomba néhány magvas gondolatot, hogy el ne felejtsem ma azokat posztolni. de ma már nem tűnnek annyira magvasnak.
például elkezdtem olvasni egy könyvet és azt éreztem, hogy ez a nő pontosan azt írja le, amit én akartam. és akkor ráparáztam arra, hogy megelőzöttségfélelmem van, és hogy ez biztosan a hiperversengésemből fakad, ami azért van mert középső gyerek vagyok.
nna, igen, ilyeneken gondolkodtam elalvás előtt és ez nem biztos, hogy jó irány.
de legalább a testmozgás endorfint termel (meg a csoki is. ha-ha).

és annyira hozzászoktam a "megbeszélésekhez", hogy azon vettem észre magam, hogy a tanáraimmal is tárgyalok, feltételeket szabok és általában meggyőzöm őket (piha, a retorika!). utolsó félév. utolsó félév. utolsó félév.

goa, berlin, moszkva, aix-en-provance, velence

és már eltelt egy hónap. még csak.
és megkerültek a medvék is.
mi lenne, ha mindenki meggyógyulna végre?! elég már a téli álomból. öltözzünk be, sírjunk egy kicsit aztán folytassuk ahol abbahagytuk. és májnd dö gep plíz.

valamit tanultam:
the past throws stones at the future
and all of them fall on present.

holdfogyasztó

az év ezen szakában mindig van valami utazásféle..

próbaüzem

új hangversenytermünk kétségtelenül emlékeztet egy reptérti váróra. (és a hostessből miért van több mint a vendégből?). kicsit berlinfíling.
valamelyik előző életemben biztos, hogy zenész voltam (nem értem mások hogy bírják ki hogy ne doboljanak kézzel, lábbal; rázzák a fejüket stb.). egy ilyen darab nem is afrodiziákum, hanem maga a szeretkezés.

egy nem elég

mert a parkolóautomaták hol ninják, hol meg quasimodok, a trolik meg elefántok (trelefánt) és éjfél előtt hazaérve vízügyeken túli gyűrűbókon áthidaló zavartság.
sajnos kettő sem elég. sokkal több kell. valahogy úgy, ahogy most. csak még egy.

Freud előtt tényleg senkinek nem jutott eszébe, hogy a gyermekkorban keresse a válszokat? azóta meg csak abban keressük? hogy van ez?

metalt hallgatok miközben hangversenyre készülök.

isa por es hamu vogymuk

szerelem kurzív

nyomozó lettem és kurziválom a szerelmet és SD-t hallgatok ráadásul leválás fiatalfelnőttkorban. me remind of me.